Állandó kiállítások | Kiscelli Múzeum

Állandó kiállítások


Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a 20. századi modern magyar művészetet felölelő gyűjteményrészlegünk állandó kiállítása újrarendezés alatt áll. Jelenleg a Ki a raktárból! sorozattal várjuk Önöket a Képzőművészti Gyűjtemény kincseiből.


Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a Mozaikok Budapest múltjából II. – Közterek és magánterek, 1873–1940 gyűjteményrészlegünk kiállításrendezés miatt zárva tart. Megértésüket köszönjük! | Kiállításunk második része Budapest történetének egyik legérdekesebb és legjelentősebb korszakát idézi fel. Nemcsak a város főbb útvonalai, épületei, a gazdaság fejlődésének tendenciái élnek máig hatóan, de a város szellemi közege, kultúrája és humora is. A kiállítás természetesen csak mozaikszerű képet adhat Budapest arculatáról, lakóiról, felívelő fejlődéséről. A bemutatás legfontosabb szempontja, hogy az egyes korszakokat a látható műalkotások és tárgyak együttese idézze fel, s – a kaleidoszkóp mintájára – kerüljön fénybe az egykor élt emberek makro- és mikrokörnyezete, a művészet formavilága és annak változásai.


A kiállítás a múzeum udvarain a gyűjtemények egy olyan specifikus szegmensét kívánja bemutatni, melyek méretüknél fogva nem tudnak helyet kapni a múzeum falain belül, ám szerepük művészettörténeti és várostörténeti szempontból is igen jelentős.


A Kiscelli Múzeum 2003 őszén megnyitott állandó kiállítása egy Magyarországon eddig nem bevett felfogást honosított meg. A kiállítás ugyanis a Fővárosi Múzeum saját történetére, századfordulón berendezett egykori tárlatára reflektál, ezt idézi fel. A bemutatott tárgyak – céhládák, festmények, órák, metszetek, ezüst evőeszközök és kancsók, érmek, szobrok és építészeti tervek stb. – az 1780-as évek, II. József császár, azaz Buda tényleges fővárossá válásának kora és 1873, Buda, Pest, és Óbuda egyesítése közti korszakról szólnak.


2021. június 1-től A kiállítás a mai Kiscelli Múzeum mellett található park szövevényes történetét dolgozza fel. Ahogy a múzeumnak helyet adó épület funkciója is folyamatosan változott – volt zarándokhely, laktanya, kastély, és háborús menedék is –, úgy az épületet körülvevő terület is alakult az évszázadok során. A terület szakértői a Kiscelli Múzeum korábbi igazgatója, Dr. Rostás Péter, és a Budapesti Történeti Múzeum korábbi igazgatója, Dr. Farbaky Péter, akik átfogóan foglalkoztak a kastély és a park történetével tudományos kutatásaikban és korábbi kiállításaik során. Az ő munkájuk képezte az alapját ennek a szabadtéri tárlatnak: az egykori helyszíneken ma is látható emlékek mentén mutatja be a vadregényes kirándulóhely több évszázados múltját.


A Kiscelli Múzeum állandó kiállítása a fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét mutatja be, olyan egyedülálló darabokkal, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz-nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete, vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, ami a 12 pont és Nemzeti dal nyomtatásáról ismert.


A Kiscelli Múzeumnak gazdag és értékes gyűjteménye, Magyarországon egyedülálló állandó kiállítása van a főváros területéről származó cégérekből. Köztük található több várostörténeti jelentőségű darab is, mint például az Arany Kéz fogadó ornamentális cégére, mely a belvárosi Aranykéz utca névadója lett. A míves iparművészeti darabok mellett készültek festett cégtáblák is, amelyeket olykor olyan jeles művészek alkottak, mint Barabás Miklós (1810-1898).


2022. augusztus 11-ig a szoborkiállítás technikai okok miatt nem látogatható. Megértésüket köszönjük!A szoborcsarnokban a budavári Mátyás-templom előtt álló Szentháromság szoborcsoport 1712-ben felállított figurái, valamint a 19. századi pest-budai klasszicista épületeket díszítő szobrok és domborművek láthatók.


A kiállításban ma is megtekinthető, kézzel festett arany oroszlánfejjel díszített üvegeket a Jármay család készíttette. A hagyományos és homeopata készítmények árusításának kettős profilját tovább vitte a két világháború között a gyógyszertár utolsó tulajdonosa, S. Szentpétery Pál is. Üzletét 1951-ben államosították, a kiszolgáló helyiség – az officina – berendezése ekkor került a Kiscelli Múzeumba.