Kiállítás

Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a 20. századi modern magyar művészetet felölelő gyűjteményrészlegünk jelenleg nincs egységesen kiállítva. Ugyanakkor figyemükbe ajánljuk a Kiscelli Múzeumban január 31-ig látható, Kirakós hetvenhét + 7 műből – Válogatás a Fővárosi Képtár gyűjteményéből című időszaki kiállításunkat, melyben látogatók a múzeum zegzugos termeiben szokatlan társításokban találkozhatnak történeti és kortárs művekkel – a kiállítás ezek között teremt tematikus összefüggéseket, finoman szövődő kapcsolatrendszereket. A cím is ezt tükrözi: a művek egy kirakós logikája szerint kapcsolódnak össze.

A kiállítás a múzeum udvarain a gyűjtemények egy olyan specifikus szegmensét kívánja bemutatni, melyek méretüknél fogva nem tudnak helyet kapni a múzeum falain belül, ám szerepük művészettörténeti és várostörténeti szempontból is igen jelentős.

Kiállításunk második része Budapest történetének egyik legérdekesebb és legjelentősebb korszakát idézi fel. Nemcsak a város főbb útvonalai, épületei, a gazdaság fejlődésének tendenciái élnek máig hatóan, de a város szellemi közege, kultúrája és humora is. A kiállítás természetesen csak mozaikszerű képet adhat Budapest arculatáról, lakóiról, felívelő fejlődéséről. A bemutatás legfontosabb szempontja, hogy az egyes korszakokat a látható műalkotások és tárgyak együttese idézze fel, s – a kaleidoszkóp mintájára – kerüljön fénybe az egykor élt emberek makro- és mikrokörnyezete, a művészet formavilága és annak változásai.

A Kiscelli Múzeum 2003 őszén megnyitott állandó kiállítása egy Magyarországon eddig nem bevett felfogást honosított meg. A kiállítás ugyanis a Fővárosi Múzeum saját történetére, századfordulón berendezett egykori tárlatára reflektál, ezt idézi fel. A bemutatott tárgyak – céhládák, festmények, órák, metszetek, ezüst evőeszközök és kancsók, érmek, szobrok és építészeti tervek stb. – az 1780-as évek, II. József császár, azaz Buda tényleges fővárossá válásának kora és 1873, Buda, Pest, és Óbuda egyesítése közti korszakról szólnak.

A Kiscelli Múzeum állandó kiállítása a fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét mutatja be, olyan egyedülálló darabokkal, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz-nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete, vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, ami a 12 pont és Nemzeti dal nyomtatásáról ismert.

FEBRUÁR 20. - JÚNIUS 30. | A kiállítási koncepció szerint a korszak progresszív fotóművészeti látásmódjának és a város vizuális képének megmutatkozását egyként felvállalva, azzal a törekvéssel, hogy mind a művészeti, mind a várostörténeti perspektíva tetten érhető legyen.

MEGHOSSZABBÍTVA! | JÚNIUS 21. | A kiállítás a 19. század végétől kezdődően, Budapest példáján keresztül követi végig a távbeszélő technikatörténetét, a hálózat, a telefonközpontok kialakulását és fejlődését, de ugyanakkor a témakör társadalom-, és kultúrtörténeti vonulataira is nagy hangsúlyt fektet.

A Kiscelli Múzeumnak gazdag és értékes gyűjteménye, Magyarországon egyedülálló állandó kiállítása van a főváros területéről származó cégérekből. Köztük található több várostörténeti jelentőségű darab is, mint például az Arany Kéz fogadó ornamentális cégére, mely a belvárosi Aranykéz utca névadója lett. A míves iparművészeti darabok mellett készültek festett cégtáblák is, amelyeket olykor olyan jeles művészek alkottak, mint Barabás Miklós (1810-1898).

A szoborcsarnokban a budavári Mátyás-templom előtt álló Szentháromság szoborcsoport 1712-ben felállított figurái, valamint a 19. századi pest-budai klasszicista épületeket díszítő szobrok és domborművek láthatók.

DECEMBER 7. - ÁPRILIS 12. | A film előkészítése, a forgatókönyv írása és a film világának megtervezése is tekinthető egy nyomozás eredményének. A kiállítás szintén nyomozásra hívja a látogatókat. A képekből, szövegekből felfejthetővé válnak az alkotói szándékok, érezhető az ötvenes évek szűk levegője, megközelíthető a családtörténet.