Kiállítás
OKTÓBER 25. - MÁRCIUS 31. | A kiállítás öt, a gyűjteményben őrzött, de elfeledett művön keresztül az alkotók művészi, társadalmi és eszmei pozícióját vizsgálja, valamint bepillantást enged a korszak kultúrpolitikai elvárásrendszerébe és a hatvanas-hetvenes évek textilművészetének gazdasági hátterébe is. A bemutatott mikrotörténetek kiegészítik, árnyalják, néhol módosítják a korról alkotott képünket. A Ki a raktárból! sorozat harmadik darabjaként bemutatott tárlat esettanulmányokon keresztül, különböző szempontok mentén jár körbe egy-egy műtárgyat, elősegítve azok mélyebb megértését.
Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a 20. századi modern magyar művészetet felölelő gyűjteményrészlegünk jelenleg a BTM Vármúzeum A főváros képtára - Művek és történetek című időszaki kiállításon tekinthető meg. Figyemükbe ajánljuk a Kiscelli Múzeumban október 23-ig látható, Helyiérték - A főváros képtára + című időszaki kiállításunkat, mely 24 műből álló kiegészítő válogatás célja, hogy a sokszínű és izgalmas tárgyakat magába foglaló gyűjtemény őrzési helyén is megmutassunk kiemelkedő alkotásokat.
Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a Mozaikok Budapest múltjából II. – Közterek és magánterek, 1873–1940 gyűjteményrészlegünk kiállításrendezés miatt zárva tart. | Kiállításunk második része Budapest történetének egyik legérdekesebb és legjelentősebb korszakát idézi fel. Nemcsak a város főbb útvonalai, épületei, a gazdaság fejlődésének tendenciái élnek máig hatóan, de a város szellemi közege, kultúrája és humora is. A kiállítás természetesen csak mozaikszerű képet adhat Budapest arculatáról, lakóiról, felívelő fejlődéséről. A bemutatás legfontosabb szempontja, hogy az egyes korszakokat a látható műalkotások és tárgyak együttese idézze fel, s – a kaleidoszkóp mintájára – kerüljön fénybe az egykor élt emberek makro- és mikrokörnyezete, a művészet formavilága és annak változásai.
A kiállítás a múzeum udvarain a gyűjtemények egy olyan specifikus szegmensét kívánja bemutatni, melyek méretüknél fogva nem tudnak helyet kapni a múzeum falain belül, ám szerepük művészettörténeti és várostörténeti szempontból is igen jelentős.
A Kiscelli Múzeum 2003 őszén megnyitott állandó kiállítása egy Magyarországon eddig nem bevett felfogást honosított meg. A kiállítás ugyanis a Fővárosi Múzeum saját történetére, századfordulón berendezett egykori tárlatára reflektál, ezt idézi fel. A bemutatott tárgyak – céhládák, festmények, órák, metszetek, ezüst evőeszközök és kancsók, érmek, szobrok és építészeti tervek stb. – az 1780-as évek, II. József császár, azaz Buda tényleges fővárossá válásának kora és 1873, Buda, Pest, és Óbuda egyesítése közti korszakról szólnak.
OKTÓBER 1-27. | Lugo városarcheológiának nevezte Budapest múltját-jelenét-jövőjét egyben megjelenítő tevékenységét. Lugo művei a művészeti kommunikációba, a példaként felfogható közös jelentés-alapzatba emelik, feltárják és a jelentés-horizontba juttatják a látható és láthatatlan Budapestet. A művészportréktól az épületfotókon át a graffitikig; vagy a 70-es és 80-as évek underground és avantgárd kultúrájáig.
A Kiscelli Múzeum állandó kiállítása a fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét mutatja be, olyan egyedülálló darabokkal, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz-nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete, vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, ami a 12 pont és Nemzeti dal nyomtatásáról ismert.
AUGUSZTUS 13. - OKTÓBER 23. | A Kiscelli Múzeumban látható, 24 műből álló kiegészítő válogatás célja, hogy a sokszínű és izgalmas tárgyakat magába foglaló gyűjtemény őrzési helyén is megmutassunk kiemelkedő alkotásokat.
A Kiscelli Múzeumnak gazdag és értékes gyűjteménye, Magyarországon egyedülálló állandó kiállítása van a főváros területéről származó cégérekből. Köztük található több várostörténeti jelentőségű darab is, mint például az Arany Kéz fogadó ornamentális cégére, mely a belvárosi Aranykéz utca névadója lett. A míves iparművészeti darabok mellett készültek festett cégtáblák is, amelyeket olykor olyan jeles művészek alkottak, mint Barabás Miklós (1810-1898).
A szoborcsarnokban a budavári Mátyás-templom előtt álló Szentháromság szoborcsoport 1712-ben felállított figurái, valamint a 19. századi pest-budai klasszicista épületeket díszítő szobrok és domborművek láthatók.