Kiállítás | Kiscelli Múzeum

Kiállítás


MEGHOSSZABBÍTVA! JÚNIUS 30. // Válogatás a Fővárosi Képtár legújabb szerzeményeiből.


Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a 20. századi modern magyar művészetet felölelő gyűjteményrészlegünk állandó kiállítása újrarendezés alatt áll. Jelenleg a Ki a raktárból! sorozattal várjuk Önöket a Képzőművészti Gyűjtemény kincseiből.


Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a Mozaikok Budapest múltjából II. – Közterek és magánterek, 1873–1940 gyűjteményrészlegünk kiállításrendezés miatt zárva tart. Megértésüket köszönjük! | Kiállításunk második része Budapest történetének egyik legérdekesebb és legjelentősebb korszakát idézi fel. Nemcsak a város főbb útvonalai, épületei, a gazdaság fejlődésének tendenciái élnek máig hatóan, de a város szellemi közege, kultúrája és humora is. A kiállítás természetesen csak mozaikszerű képet adhat Budapest arculatáról, lakóiról, felívelő fejlődéséről. A bemutatás legfontosabb szempontja, hogy az egyes korszakokat a látható műalkotások és tárgyak együttese idézze fel, s – a kaleidoszkóp mintájára – kerüljön fénybe az egykor élt emberek makro- és mikrokörnyezete, a művészet formavilága és annak változásai.


A kiállítás a múzeum udvarain a gyűjtemények egy olyan specifikus szegmensét kívánja bemutatni, melyek méretüknél fogva nem tudnak helyet kapni a múzeum falain belül, ám szerepük művészettörténeti és várostörténeti szempontból is igen jelentős.


A Kiscelli Múzeum 2003 őszén megnyitott állandó kiállítása egy Magyarországon eddig nem bevett felfogást honosított meg. A kiállítás ugyanis a Fővárosi Múzeum saját történetére, századfordulón berendezett egykori tárlatára reflektál, ezt idézi fel. A bemutatott tárgyak – céhládák, festmények, órák, metszetek, ezüst evőeszközök és kancsók, érmek, szobrok és építészeti tervek stb. – az 1780-as évek, II. József császár, azaz Buda tényleges fővárossá válásának kora és 1873, Buda, Pest, és Óbuda egyesítése közti korszakról szólnak.


DECEMBER 20. - ÁRPILIS 28. // Évfordulós kiállításunk az életmű forrásainak, főbb csomópontjainak bemutatása mellett néhány fontos fővárosi Lajta-épület, műegyüttes keletkezését és átalakulásait kívánja a látogatók elé tárni tervek, fotók, épületelemek, valamint képanimációk és videók segítségével. Az üzletház, a mulató, a szeretetház, az iskolaépület s a temetői emlékek sorsában egyaránt felsejlik a város története is. A városéhoz hasonlóan ezeknek az alkotásoknak a sorsa sem lezárt, s talán kiállításunk is hozzájárulhat, hogy új irányt vegyen.


2021. június 1-től A kiállítás a mai Kiscelli Múzeum mellett található park szövevényes történetét dolgozza fel. Ahogy a múzeumnak helyet adó épület funkciója is folyamatosan változott – volt zarándokhely, laktanya, kastély, és háborús menedék is –, úgy az épületet körülvevő terület is alakult az évszázadok során. A terület szakértői a Kiscelli Múzeum korábbi igazgatója, Dr. Rostás Péter, és a Budapesti Történeti Múzeum korábbi igazgatója, Dr. Farbaky Péter, akik átfogóan foglalkoztak a kastély és a park történetével tudományos kutatásaikban és korábbi kiállításaik során. Az ő munkájuk képezte az alapját ennek a szabadtéri tárlatnak: az egykori helyszíneken ma is látható emlékek mentén mutatja be a vadregényes kirándulóhely több évszázados múltját.


A Kiscelli Múzeum állandó kiállítása a fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét mutatja be, olyan egyedülálló darabokkal, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz-nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete, vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, ami a 12 pont és Nemzeti dal nyomtatásáról ismert.


MÁJUS 4. - JÚNIUS 23. | Az absztrakt művészet újradefiniálására tett kísérletek nem tekinthetők újkeletű jelenségnek a kortárs fotóművészeti közegben, hiszen az elmúlt évtizedekben a szubjektív megközelítések, narratív fotósorozatok dominanciája mellett egyre nagyobb hangsúlyhoz jutottak.


A Kiscelli Múzeumnak gazdag és értékes gyűjteménye, Magyarországon egyedülálló állandó kiállítása van a főváros területéről származó cégérekből. Köztük található több várostörténeti jelentőségű darab is, mint például az Arany Kéz fogadó ornamentális cégére, mely a belvárosi Aranykéz utca névadója lett. A míves iparművészeti darabok mellett készültek festett cégtáblák is, amelyeket olykor olyan jeles művészek alkottak, mint Barabás Miklós (1810-1898).

Oldalak