Kiállítás

2023. AUGUSZTUS 23. - OKTÓBER 27. // Reigl Judit születésének századik évfordulóját kiállításokkal ünnepli számos európai és hazai múzeum. A Kiscelli Múzeum–Fővárosi Képtár tárlata a berlini Neue Nationalgalerie és a budapesti Szépművészeti Múzeum kiállításait köti össze: míg az előző a művész legismertebb alkotói korszakát, az 1950-es és 1980-as évek közötti festményeit tekinti át, az utóbbi Reigl munkásságának első és utolsó éveiből válogat. A Kiscelli Múzeum tárlata e két kiállítás törzsanyaga közötti periódusra fókuszál, és első ízben mutatja be, hogy milyen jelentős helyet foglalt el Reigl Judit egész életművében az emberábrázolás.

2023. MÁJUS 23. - OKTÓBER 29. // A Nyugati tér Budapestnek talán a legkevésbé látványos tere. Valójában egy nagy útkereszteződés, amit az elmúlt évtizedek során próbáltak ugyan közteresíteni, de a rajta áthaladó óriási forgalom miatt ezt nem igazán tudjuk élvezni. A tér történetét csak úgy tudjuk megérteni, ha az itt találkozó különböző városrészek múltjába is belekóstolunk. Helyszín: Oratórium

Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a 20. századi modern magyar művészetet felölelő gyűjteményrészlegünk állandó kiállítása újrarendezés alatt áll. Jelenleg a Ki a raktárból! sorozattal várjuk Önöket a Képzőművészti Gyűjtemény kincseiből.

Technikai okok miatt a kiállítás átmenetileg nem látogatható. Megértésüket köszönjük! A kiállításban ma is megtekinthető, kézzel festett arany oroszlánfejjel díszített üvegeket a Jármay család készíttette. A hagyományos és homeopata készítmények árusításának kettős profilját tovább vitte a két világháború között a gyógyszertár utolsó tulajdonosa, S. Szentpétery Pál is. Üzletét 1951-ben államosították, a kiszolgáló helyiség – az officina – berendezése ekkor került a Kiscelli Múzeumba.

A kiállítás a múzeum udvarain a gyűjtemények egy olyan specifikus szegmensét kívánja bemutatni, melyek méretüknél fogva nem tudnak helyet kapni a múzeum falain belül, ám szerepük művészettörténeti és várostörténeti szempontból is igen jelentős.

Kiállításunk második része Budapest történetének egyik legérdekesebb és legjelentősebb korszakát idézi fel. Nemcsak a város főbb útvonalai, épületei, a gazdaság fejlődésének tendenciái élnek máig hatóan, de a város szellemi közege, kultúrája és humora is. A kiállítás természetesen csak mozaikszerű képet adhat Budapest arculatáról, lakóiról, felívelő fejlődéséről. A bemutatás legfontosabb szempontja, hogy az egyes korszakokat a látható műalkotások és tárgyak együttese idézze fel, s – a kaleidoszkóp mintájára – kerüljön fénybe az egykor élt emberek makro- és mikrokörnyezete, a művészet formavilága és annak változásai.

A Kiscelli Múzeum 2003 őszén megnyitott állandó kiállítása egy Magyarországon eddig nem bevett felfogást honosított meg. A kiállítás ugyanis a Fővárosi Múzeum saját történetére, századfordulón berendezett egykori tárlatára reflektál, ezt idézi fel. A bemutatott tárgyak – céhládák, festmények, órák, metszetek, ezüst evőeszközök és kancsók, érmek, szobrok és építészeti tervek stb. – az 1780-as évek, II. József császár, azaz Buda tényleges fővárossá válásának kora és 1873, Buda, Pest, és Óbuda egyesítése közti korszakról szólnak.

2021. június 1-től A kiállítás a mai Kiscelli Múzeum mellett található park szövevényes történetét dolgozza fel. Ahogy a múzeumnak helyet adó épület funkciója is folyamatosan változott – volt zarándokhely, laktanya, kastély, és háborús menedék is –, úgy az épületet körülvevő terület is alakult az évszázadok során. A terület szakértői a Kiscelli Múzeum korábbi igazgatója, Dr. Rostás Péter, és a Budapesti Történeti Múzeum korábbi igazgatója, Dr. Farbaky Péter, akik átfogóan foglalkoztak a kastély és a park történetével tudományos kutatásaikban és korábbi kiállításaik során. Az ő munkájuk képezte az alapját ennek a szabadtéri tárlatnak: az egykori helyszíneken ma is látható emlékek mentén mutatja be a vadregényes kirándulóhely több évszázados múltját.

A Kiscelli Múzeum állandó kiállítása a fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét mutatja be, olyan egyedülálló darabokkal, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz-nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete, vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, ami a 12 pont és Nemzeti dal nyomtatásáról ismert.

2023. MÁJUS 10. - OKTÓBER 1. // A Ki a raktárból! kiállítássorozat első része tavaly a Fővárosi Képtár 19. századi anyagából mutatta be a női alkotók munkáit, a most nyíló tárlathoz pedig 1900 és 1950 között készült műveket válogattunk. ... Ez az a korszak, amikor egy nő már szabadon választhatta hivatásként a művészetet, bár ez a legritkábban biztosított megélhetést számára. A női alkotóknak továbbra is meg kellett harcolniuk az egyes művészek és véleményformálók sokat hangoztatott nézeteivel, melyek szerint a nő lényét noha átitatja a művészet és a szépség és kiváló másoló vagy utánzó, de a teremtő géniusz hiányzik belőle. Helyszín: Emeleti folyosó