Barta Lajos: Túlélési stratégiák

2019. május 30. - szeptember 22.

 

Barta Lajos 1899-ben született Budapesten. 1911-től a Budapesti Iparművészeti Főiskolán tanul. Fiatalkorától fogva európai horizonton tájékozódik. 1920-22 között Olaszországban járt tanulmányúton, 1938-43-ig Párizsban élt. Az absztrakcióval ez idő alatt ismerkedett meg. 1945-48 között Rozsda Endrével az Európai Iskola aktív tagjai lettek. 1946-47-től  az ún. absztrakció-vita jelentkezett a magyar sajtóban, a szocialista realizmus térnyerésével az absztrakció és a modern művészet kiszorul. Ezt túl kell élnie valamilyen módon, amely szobrászként még nehezebb. 1949-1957 között indul hivatalos pályázatokon a megkövetelt stílusú művekkel, mindeközben azonban a műtermében rajzolja absztrakt kompozícióit. Ebben az időszakban szobrait megvette a Herendi Gyár, és porcelán kisplasztikákat gyártanak belőle. 1956 után Rozsda Endre illegálisan Franciaországba távozott, sajnos Barta Lajos nem járt sikerrel. Magyarországon ezután jelentkezik némi enyhülés, már-már absztrakt köztéri szobrokat is lehet készíteni, de nincs igazán elfogadottság. 1962-63-ban tanulmányútra megy, amelyet portrémegbízásokból fedez. 1965-ben végül Németországba diszidál, ahol Budapesten megismert svájci diplomaták voltak segítségére. Németországban lett műterme, voltak vásárlói és kiállításai, ezenkívül köztéri szobrokat is készített. Meg tudott élni a művészetéből. Kölnben halt meg 1986-ban. Hagyatéka végül, az ő kívánsága szerint, visszakerült Magyarországra.

Életművéből látható, hogy csak 1949-től lehet az érett stíluséról beszélni; ekkor már ötven éves. Az Európai Iskola Magyarországon ismert fogalom/csoport volt, így kiállított műven keresztül ez a vonal is megjelenik a kiállításban. Fontos szempont, hogy a Fővárosi Képtár igen jelentős az európai iskolás anyaggal rendelkezik (amely nemcsak Barta Lajos műveket tartalmaz, hanem dr. Levendel László gyűjteményét és a Makarius-mappát is).

1965-ös disszidálása után Németországban valósultak meg nagy méretben köztéri absztrakt szobrai, tehát az aktív alkotó periódusának körülbelül felét ott töltötte. A kiállításon ez az alkotói korszaka is bemutatásra kerül, kooperációként tárgyakat kölcsönzünk a bonni Kunstmuseumtól, a remageni Arp Museum Bahnhof Rolandseck-től és a berlini Kunstsammlung des Deutschen Bundestages-tól.

Annak ellenére, hogy művei visszakerült Magyarországra, Barta Lajos egy kevéssé ismert művész hazánkban, így a kiállítás elsődleges célja jobban megismertetni munkásságát a magyar közönséggel. Nem életmű kiállítás készül, így nem cél teljes körűen bemutatni a művészetét – az 1945 előtti dolgokról csak életrajzi ismertetés szintjén lesz szó, művek nem kerülnek kiállításra. A tárlaton nem lesznek párhuzamok, analógiák, csak Barta művek, rajzok és szobrok szerepelnek. A hagyaték a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban található, így innen érkezik a kiállítás törzsanyaga. További kölcsönző intézmény a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum is.

A kiállítás címe: Barta Lajos. A túlélés stratégiái. Barta személyesen tapasztalta két diktatúra elnyomását és végül a demokrácia szabadságát, így kiállított művei a történelmi háttér bemutatásával és az azzal való kapcsolat feltárásával kerülnek összefűzésre úgy, hogy közben a következő kérdést járják körbe: miként tudta megőrizni művészi függetlenségét a változó történelmi körülmények között?

A BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár és a kölni székhelyű Martin-Lantzsch-Nötzel-Alapítvánnyal együttműködésben.