A hónap műtárgya

Sonnenschein Gáspár (1831-1876): Festetics Antal (1764–1853) portréja

 

 

E széles műveltségű férfiú a Festeticsek és saját generációjának jeles tagjai közül is kiemelkedett kivételes helyzetfelismerő képességével, céltudatosságával és sajátos ambícióival. Míg a 18. században felemelkedett Festetics család elsőszülöttjei: a grófi rangra emelt kamarai alelnök Pál és fia, a Georgikont alapító György a Festetics Kristóf által alapított hatalmas keszthelyi hitbizományi vagyont élvezhették, Antal a másodszülött apa szerény toponári kúriájában, sokgyermekes köznemesi család második fiúgyermekeként cseperedett fel. Apja Budára küldte tanulni, így a fővárosban kiemelkedő színvonalú közép- és felsőfokú oktatásban részesült, egy könyvtárra való könyvet vásárolt, s bekerült a felvilágosult körökbe, így a szabadkőművesség kötelékébe is. A mozgalom felső vezetésében is aktív szerepet töltött be, s annak betiltása után megvette a Habsburg Birodalom szabadkőműves iratainak gyűjteményét. Előbb a Helytartótanácsnál titkári állást, majd – köznemesként először – kamarási címet kapott.

1797-ben testvéreitől csere útján szerezte meg a nagy kiterjedésű dégi birtokot és néhány Somogy megyei falut, amelyeken a szépséget a hasznossal ötvözve jelentős fejlesztéseket hajtott végre: a korszerű gazdálkodási módok bevezetése mellett rendezte a településeket, szabályozta és fásította az utakat, s termékennyé tett földjeiről a gabonát a napóleoni háborúk idején a hadseregnek magas áron értékesítette. Tizennégyezer nemesített birkájának gyapját a gácsi posztógyárban dolgozta fel. A gyárat kiváló üzleti érzékkel részvénytársasággá alakította, és fő részvényeseként a legkorszerűbb gépekkel látta el. Óriási jövedelmének köszönhetően korának leggazdagabb köznemese lett.

Eközben a kettős fővárosban lakott és dolgozott. Helytartótanácsi állása Budához kötötte, míg Pesten bérházat vásárolva a város legtekintélyesebb adófizető polgárai (virilisei) közé emelkedett. Mintaként barátjára, Orczy Lászlóra tekintett: a mai Erzsébet téri „gödör” helyén 1962-ben lebontott Marokkói udvar az Orczy-ház után a legnagyobb bérház volt a városban – ennek bevétele is segítette beruházásait. Orczy unokahúgát, báró Splényi Amáliát vette nőül, akivel növénygyűjtő túráik során jelentős herbáriumot állítottak össze. Az Orczy-kert szomszédságában létesített, ahhoz hasonló méretű és szépségű angolkertjük a benne álló villával a város nevezetességévé vált. 

Pollack Mihály tervei szerint 1812-re épült fel Festetics dégi rezidenciája, hazánk első nagyszabású klasszicista kastélya. Hatalmas parkja a korabeli híradások szerint minden más hazai kertet felülmúlt; tervezésében a híres német tájkertész, Bernhard Petri, az Orczy-kert alkotója is részt vett. 

A 1820-as években a lipótvárosi Zrínyi utcában épült elegáns palotáját is Pollack tervezte (ma Közép-Európai Egyetem), és az építész vette rá, hogy villakertjének Üllői út felőli sarkát adományozza a nádor által alapított József-árvaháznak. A kert másik sarkát az ott álló híres Illés-kúttal a Ludovika Katonai Akadémiának ajánlotta fel, legnagyobb része a pesti Tudományegyetem (ma ELTE) Füvészkertje lett. A Pál utcai fiúkból ismert tavának helyén épültek a Klinikák.

Az itt most először kiállított, Festetics Antalt fekete zsinóros ruhában megörökítő festmény feltehetően egy 1840-es évekre (talán 1847-re, felesége halálának évére) datálható portré alapján készült 1865-ben, az ábrázolt halála után. Sonnenschein Gáspár (1831–1876), a portréiról és egyházi alkotásairól ismert, müncheni Képzőművészeti Akadémián végzett pesti festőművész készítette a József-árvaház támogatóinak portrésorozatába. 1907-ben, a Főváros adományaként került a Múzeumba. A kép részletező hűséggel ábrázolja az arcvonásokat, az ólomfésűvel szürkére színezett, előrefésült ritkás hajat, az előretekintő kék szemeket és a visszafogottan elegáns ruhát. Egy kimagaslóan sikeres, arisztokratákhoz mérhető jövedelmű iparfejlesztő-nagybirtokos köznemes tekint ránk, aki kortársait számos alkotásával méltán késztette bámulatra. (Alföldy Gábor)

A korábban rossz állapotú képet Juhász István és Juhász-Boldizsár Dóra festő-restaurátor művészek restaurálták 2022-ben a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár megbízásából, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Alföldy Gábor Hasznost a széppel: Festetics Antal dégi kastélyparkja című, az ELTE BTK Művészettörténeti Doktori Programjában megvédett PhD disszertációja hamarosan könyv formájában is megjelenik.

 

Tovább az előző hónapokra: A hónap műtárgya