A Bőrgyógyászati Klinika újjáépítése

A SOTE Bőrgyógyászati Klinika újjáépítése

1085 Budapest, Mária u. 41.

Építész: Kiss E. László (KÖZTI)

Kerttervező: Kiss E. Gusztáv (KÖZTI)

Tervezés: 1957-58, építés: 1959-63

Dokumentálás: 2023. május

Fotók: F. Szalatnyay Judit, koncepció: Branczik Márta, szöveg: Jelinek Dorka

Az épület korabeli ismertetése:

K .E. L. (Kiss E. László): Budapesti Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klinika új tömbje és auditóriuma. Magyar Építőművészet 1963. 6. szám, pp. 12-17.

(sz. n.): Bőrgyógyászati klinika. Magyar Építőipar. 1964. 13. évf. 1. sz. pp. 22-23.

A neoreneszánsz stílusban épült egykori I. sz. Sebészeti Klinika (tervező: Kolbenheyer Ferenc) 1956-ban komolyan megsérült, az épület jellegzetes félköríves előadóját a bevonuló szovjet tankok lövedékei erősen megrongálták. Az épületegyüttes felújításakor az auditórium újjáépítésén túl a Klinika bővítése is a program részét képezte. 

Kiss E. László, a KÖZTI építésze meglepő módon oldotta meg a feladatot: a bővítést tervezte a megrongált előadóterem helyére, az új auditóriumot pedig a kertben helyezte el. Koncepciójának lényege az volt, hogy az új beépítés alapterülete a lehető legkisebb legyen, és a kertből minél kevesebb helyet foglaljon el. A Klinika új tömbje az Üllői út mentén álló épületek magasságát követi, így a főútvonal frontját lezárva, védettebb, nyugodtabb kert alakulhatott ki a Mária utca mentén. 

A modern klinikai tömb tömegével és homlokzati tagolásával is igyekszik a korábbi épülethez illeszkedni. Bár az új épület kilencszintes, a szintmagasságok jóval alacsonyabbak, mint a hatméteres belmagasságú neoreneszánsz épületrészben, amelyhez minden második emeleten kapcsolódik, ezáltal egyes szinteken érdekes térbeli helyzetek alakulnak ki a két belmagasság találkozásánál. A bővítés a homlokzaton egyszerű hozzáépítésnek tűnik, valójában a középső része tulajdonképpen beékelődik a régi épületrészbe. A két tömb csatlakozásánál kapott helyet a szinteket összekötő elegáns egykarú lépcső, e köré szerveződnek  szintenként a váróterek, amelyekből az orvosi szobák nyílnak. Ez a modern szemléletű térszervezés – az egymástól szigorúan elhatárolt helyiségek helyett az egyterű belső kialakítás – kontrasztban áll a korábbi épületrész folyosós, cellás elrendezésével. (Sajnos azonban a legtöbb  emeletem a lépcső körül minden oldalon szobákat helyeztek el, így a váróterekből sok helyen nem nyílik ablak, ahonnan kellő fény juthatna be.) Az új épületrész tervezésekor a korszerűsítés is fontos szempont volt, ezért a tömbök találkozásánál liftek is helyet kaptak. A tervező, Kiss E. László hosszútávú elképzelése az volt, hogy a korszerűen megépülő új tömb folytatásaként a neoreneszánsz traktust is ennek megfelelően építsék át. A modern épület érdekes szerkezeti megoldásai közül kiemelkedik a karakteres tetőforma, a hajlított lemezfödém, amelynek tartószerkezete izgalmasan megjelenik a legfelső szint belső terében. A felhasznált anyagok közül több még ma is megtalálható az épületben. A lépcsőn sok helyen megmaradt a műkőburkolat, elvétve a gumipadló is korabeli, ahogy a lépcsőkorlátok is eredeti formájukat őrzik. Láthatunk néhány eredeti nyílászárót, acélszerkezetes ajtókat és ablakokat (sokat sajnos már műanyagra cseréltek), melyeket egykor üveg parapetburkolattal építettek össze. Az orvosi szobák némelyikének még megmaradt a szép fafelületű, acélbetétes ajtaja, néhol a korabeli kilinccsel, zárral együtt. Egészségügyi intézményként több belső felújítás nyomát is viseli az épület, miközben homlokzatai szinte teljes egészében a hatvanas évekbeli, eredeti állapotot tükrözik.

Az épület 2022-ben Fővárosi védettséget kapott.

Galéria

Olvasson tovább: A Bőrgyógyászati Klinika auditórium

Vissza a főoldalra: Virtuális leletmentés